Ébredés

Ki merné más szemmekkel látni 
az ismeretlent, fényözönt a sötétben,
ahogy minden, amit tudni véltél,
csupán kicsiny gyufaszálnak
minősül egy üvegskatulyában.

Hogyha azt mondanám:
sokkal több van a könyvek
megírt lábjegyzeteinél,
elhinnéd nekem?
némi idő áll közöttünk,
méretre szabni évszakaink
éjszakai váltásait, látszatra
lehetetlen, mert nem létezik.

Találkozzunk hát akkor,
azon a különös napon,
hol a város most alszik,
de abban a pillanatban,
hacsak egy órára is,
felébred,...veled.

Ugyan már, ha idegen arcok
különb igazságairól bólogatnak,
ne kövesd őket, mert tágas a horizont,
és festményed rámája mely mindent
körbezár, egyszer el is törhet.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Brecht fordítás

A hegy nő, a nő marad

Grandioz grafi(ti)kus