Reiyel fiai

Hanibal hadonászik, egy kezében könyv, másikban egy gyerek. Nem tudja melyik legyen az I. és melyik a II. fogás (Habarnamizmus) Gyerek vs. Könyv avagy a kannibalizmus tetőfoka …............................................ A könyvet nem eszi meg a gyerek, a gyereket nem falja föl a könyv. Ezért Birkák hegyei botladoznak, Hetedhét országon túl (... ott is, itt is) Pont ahogy a HAT Majom fütyül egyet, s a hegy megmozdul. Jóféle, minden szavad értem Hanibal bátyus, mégis remélem hogy változni fog valami. Egyetértek! Egyet értek! Egy érték van: a könyv, és a gyerek. Ha ők ketten találkoznak nem lesz baj a Tudásminiszter hivatalban és akkor talán majd én is nevelek egyet...mármint gyereket :) Ha egy könyv születik előbb azt sem bánom, majd ő föl fogja nevelni a gyereket, és rögvest szabadságot vehetek.

Egy napi séta, és újból itt e helyen találok rád a töltés mellet. Fűzfákat érintő hullámok csobogása, ők ismét szeretkeznek. Árnyékban part menti barnás iszap, lombhullatók szitálják a nap sugarat. Harangszó, s a város hallgatag. Hat órát legyint a nyári égbolt, és fáradt tested a folyó habos áramlása kápráztat. Szebb szavakkal kéne ily helyen írni. Szebb szavakkal kéne téged ismét elfeledni. E hely a te részed marad. Ha nem is a madarak Ha nem is a pirkadat Ha nem is az enyém, Más szavának nyugtató dallamára ringasson el egy júniusi holnap. És újra a Körös, ő még itt marad. Akácok, orgonák hervadoznak, de illatuk a szélben tovább halad. Szorgos vörös hangyák menetelnek. Talán ők is egy jobb helyet keresnek. Hadd menjenek, hadd éljenek, ki is merészelhet rövid életük szimplicitásába beleszólni. Jobb kezem egy farönkön megpihen, és az eltévedt hangya is tovább mehet. Ő nem ide tartozik, kilóg a hangyasorb

Csak pár óra reggelig... Kiemeljelek egy realitásból, amivel a mából egy holnap születik. Ugyanis bátor nem vagyok s a cédulák, üzenetek repülnek feléd, túl lírai a máma számodra és a száraz prózai élet számomra. Megkíméllek és tovább megyek. Nem szöktem meg csak türelmesen várom, várom a reggelt. Két vagy három óra van még s a kocsma üres, ábrándozóan fura, üres mert a jó nép már haza felé tart, hazaértek... Talán keféltek, és közvetlen idegen arcokkal hagyták el ágyaikat, holnap már nem ismerik egymást. Álom fedte vágyaikat betakarták, talán nem is akarják... mi-egy-más szerelem.

1. Cafatos kendőm bordó felhő, te vagy álmom, ébredő vágy. Kopott kalapom ringó erdő. Kezeid oltalma, szívem lágy titka: nélküled csörgő szellő lelkem és otthonom üres ágy.  2. Nagyvárad éji, vidéki chanson! Víg emléked, én komor városom. Fáradt testem, kezeidre teszem: Borral kínál, nővel ébredezem. Nagyvárad éji, ifjú halálom.