1 magába

-

Rozsdás várkapuját megrágta a hajnal,
Mégis tartom vala-hogy az est
Ne bukkanjon rája.

Érdekesen káprázó egy márciusi Vasárnap,
hol a napszámos nap még nem kel.
Mire is az neki?

Egész éjjel dorbézolt, majd jön a váltás,
megváltás, gondolta magában,
és lefeküdt az ész.  

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Brecht fordítás

-
Bertold Brecht              Az utókornak I. Tényleg, sötét időkben élek! Bolond az ártatlan szó. Egy sima homlok Intoleranciára mutat. A nevető Csak nevet, még nem vett tudomást Az iszonyatos hírről. Miféle idők ezek, hol Majdnem bűn egy fáról való beszélgetés Míg annyi gaztettet hallgatással körbezár! Ki ott nyugodtan megy át az utcán Valószínű hogy már nem is elérhető Bajtárasainak? Igaz: megkeresem még saját kenyerem De higgyétek el: ez csak egy véletlen. Semmi Amit tehetnék, nem jogosít ahhoz, hogy jóllakjak. Véletlenül vagyok megkímélve. (Elveszek, ha kifogy a szerencsém.) Azt mondják nekem: Egyél és igyál! Örülj annak hogy van mit! De hogy is tudnék enni és inni, ha éhezőktől szedem el az ételt, és Pohár vizem hiányolja a szomjazó. De mégis eszem és iszom. Szeretnék bölcs lenni. A régi könyvekben írja, mit is jelent a bölcs: Távol tartani önmagát a világ viszályaitól és e kevés Időt borzongás nélkül leélni. É
Read more »

A hegy nő, a nő marad

-
„ Maradjon Maradona bácsi mit kell mindég nyugatra menni azt hiszi netán ott szebb a Duna, vagy hogy kolbászból épített sportcsarnokkal van tele Argentína? Diego mio!” Szó sincs róla te csodaőzike te isten lábáról leszakadt Tina Turner, nékem e hely hímez temérdek tudatot, meg hát mujer...te vagy a meccsem te vagy a kapu, te vagy minden amit egy nyugdíjlabdával kitüntetett Don Quihote valaha is futbal VB-n álmodni nyerhet.
Read more »

Grandioz grafi(ti)kus

-
„Halottá rajzol, s levakar, hogy élhessek, indulatomon a féket hogy oldjam meg”                                  Szilágyi Domokos Mire vár az élet szemlélet, kezedben egy szén darab, feketére szürkületig satírozod a holnapban a múltat, ugyanakkor a jelent oly egyszerűséggel fested meg. Ez volt hajdan talán, derengve üt meg a Gutinon a guta, s a Bányai- csendéletet senki nem nézi már meg. Formailag tökéletes ne legyen, mert az ma a trend, ha oda köpsz egy színfoltot s azt mondod hogy művészet: bravó! – tapsolnak hét kézzel, csodálatos hipster bűvészek. Elhagynám e földet a következő űrvonattal ha tehetném, de jegyet nem adnak, bezárták az ajtót a józan észnek.
Read more »