Áprily fordítás

Áprily Lajos Marosszentimre 1921 Nyár Mi már a tengert nem látjuk soha. Nekünk a tenger látomás marad, melyre olasz-kék menny ont sugarat, elérhetetlen part, hullám-csoda. Itt nem fogadnak bókos pálmafák, pártázatos, fehér kastély helyett mogorva templom vár a víz felett, falusi fűz, falusi árvaság. De ez a nagy folyó, látod, tied, sugaras Lidód; zúgó tengered, s ez a hömpölygő dallam, lásd, enyém - És este kinyitom az ablakom és a históriáit hallgatom: egyetlen transsylvan hősköltemény.

Summer We will never see the sea again. Our sea remains but only a vision, unreachable shore, wave-illusion, sunlight shed italian-blue sky plain. Bowing palm trees won't welcome you here, and instead of a battlemented white castle, a sombre Church awaits over the water, nettle willow village, village orphanage there. But this grand river, can you see, it's yours, your glimmering Beach, droning see noise, and this flowing melody, see, belongs to me - Thus opening my window at night and listening to its story, slight one transsilvanian heroic poesy.