Werther Föltámadása


Mit ér egy testbe mártott lélek!

Pazar utca mélyén kósza papírok

Bolyongnak a szél ritmusára.

Ez a végső nap melyben így élek,

Menüettre eltemetem magam.

Bátran, s föltétlenül vígan

Nézek farkas szemet a halállal.

Rám vártatok testvérek,

Apák, gyermekek és anyák?

Egy utolsó gyertya tapintása,

Sötétség, eszméletlen félelem.

Várjatok... ez itt más világ

Andante cello és hegedűre

Sikítanak a szellemek!

Magukkal visznek, fölemelnek

Fényből Sötét, majd Sötétből Fény.

Szívem dobogó lüktetésére

Felsóhajtva ébredek. Élek!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Brecht fordítás

A hegy nő, a nő marad

Grandioz grafi(ti)kus