Werther Föltámadása
Mit ér egy testbe mártott lélek!
Pazar utca mélyén kósza papírok
Bolyongnak a szél ritmusára.
Ez a végső nap melyben így élek,
Menüettre eltemetem magam.
Bátran, s föltétlenül vígan
Nézek farkas szemet a halállal.
Rám vártatok testvérek,
Apák, gyermekek és anyák?
Egy utolsó gyertya tapintása,
Sötétség, eszméletlen félelem.
Várjatok... ez itt más világ
Andante cello és hegedűre
Sikítanak a szellemek!
Magukkal visznek, fölemelnek
Fényből Sötét, majd Sötétből Fény.
Szívem dobogó lüktetésére
Felsóhajtva ébredek. Élek!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése