Műrepülés

avagy,

Ovidius Hűrepülész balladája

Ember nézz oda át, minő dicsőség,
fölemelnek az égre, májusi virágok
elkésett dallamát csiripelik a madarak.
Hogy lebegni tavasz nélkül nem lehet,
S a műrepülés technikáját átadom néktek.

Szárny nélküli bohém festék estéket
teremtek hát, és tenger meggyhegyek
felett, csak ti veletek lehetséges délibáb.
Oda kén menni hát, South Sinbád országa
csak hiteget, és jöhetne már az özönvíz imád:

Kérlek mindenséges Jóisten, vagy Allach,
vigyél minket innét lehetőleg nagyon messze,
hol a nap él még! "aki szeret az szeretni hagyja
magát"- szólt az Úr- "csak arra kérem drága fiam,
Okostelefon legyen bekapcsolva, nem meggy gpesze!"


Görbe Kör - Keresztutak (A Vers és próza együtt játszik! című játékra)