Theaterfest

(ősziszöszipromószöveg)

Amikor a realitás jön feléd,

és főbe üt, úgy a színpadon,

és futnál ki, felkapnád

a télikabátod, barátnőd,

munkatársad, macskád,

kutyád, kimennél az előéletbe,

megnéznéd a fákat, madarakat,

kocsikat, embereket, úgy élőbe.

Ahogy vagy és lenni szeretnél,

mind most játsszák el szemed

előtt szemtelenül.

s ha esőcseppek, viharmónia
vagy idegen turisták

potyognak az utcán,

nyelvtelen tehetetlenséggel

haladsz el mellettük, lendülettel

mész neki, vidáman a jövő hétnek

és hiába koptatja cipőd a trotuár

ne nézz hátra, kövesd a lökötteket,

botladozz az ismeretlen utcák

kétségeiben, s ha néha eltévedsz

kérdezd meg a sarki boltban,

hogy hol lehetne minél

drágábban elfecsérelni életem.

Talán ott, ott a sarki étterem!

De a kasszás néni & alattvalói,

mind egy kézi képernyőben

keresik a dadaista megoldást:

nyomj egy gombot,

s kapsz egy választ,

talán ott.