Színzavar

Kigyúlnak

egymásután

a lámpák.

Lépteid követed,

kopárságod

kontrasztja

a kivirágzott fák.

Hát megjöttél,

azt hittem idén

megfeledkeztél

rólunk, te szélhámos.

Arcod a fiatalság,

tested az élet,

a többi érzés,

a madarak,

a hangok.

a sokszínű...

Azért örülök neked,

illatodnak, szépségednek,

kitudja hány közhelyes

szavakba rejtett tökéletes

színzavarjaidnak.

S mikor azt hittem

hogy végleg kihalt

belőlem,

ellentmondott

saját magának

e pimasz tavasz.

És nem zavar már

kopárságom,

és elvegyülök

a színek melegében.