Április meg nem is

Hócipőben járt az április.
Napszemüveget hordó stylish
fiatalembernek mutatkozott
be mindenkinek kétszer,
be kétszer modtott mindent.

Nehogy elfelejtsék, hogy
létezik még Till Eulenspiegel
Idén hóval, nappal, fénnyel,
sötéttel ajándékozta meg 1Xre,
városunk kortalan színpadát.

Apja a tél, a férfiembert
sokszor megemberelt kemény
évszaknak kovácsa.
Anyja a lanka, zöld szemű nyár,
ki gyermeknevelést és természeti
pszichológiát oktat valamilyen
Eminowitch oskolákban:

Jön az idő, megy az idő,
minden új és új a minden
ami rossz és ami jó,
ne kérdezd, hisz
fingom sincsen.

Mert ravasz ez a hipszter tavasz,
megtanítja a járókelőknek,
hogy jó örülni, ugrálni a napban,
persze ha tarka sál van
nyakad helyet.

Kezedben csáj,
öltopodban Tchaikovsky,
hátadon egy róba/paplan.
Így érdemes ezt a száraz, nedves,
érzelmileg zaklatott s igen kedves
időt egy üvegburából nézni.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Brecht fordítás

A hegy nő, a nő marad

Grandioz grafi(ti)kus