Cirkusz és Búfőn

             sok pofon után egy

             orangután se tudná...

             dehogynem.

             összerakni

             e történeti kalácsot.

Befor Easter

kétszer?

Reggeli helyet hozták be neki

az órát, az embernek hülye

találmányát, azóta mindent

leszeretne mérni: magát,

a kabátot a hátán, a hátát,

a derekát, Rebekát illetve

hát Rebeka derekát,

a fejét a vállán,

a vállalat fejét.

A kabátot a vállfán.

 Mérnek ezek látástól vakulásig

 mindent ami létezik. Ezért lett

városunk valahány lakosa

mind  mérnök, vagy művész,

informatematikusokról nem

is beszélve. Ott várt rá a halva,

az asztalon fekvő sok lom élve.

Ki kellet jutnia, hogy valahová

be menjen. Az ellomosítás a hibás.

Irány az állomás,

utána jött a piac magától, bement.

Ott van ám a cirkusz!?

Mért mért ennyi kiló krumplit

ilyen hirtelen Marika!

Ordibálta Katika a piac

másik tribunjából.

Ma reggel az elárusító néni,

súlyos sóhajokkal rakodózva

mondta ő:

tudja, ma másodjára

halt meg az Úr..

félbevágtam 1 pénzzel.

Ezt kérdi magának többször,

a zacskó, ki lihegve nejlonosan

mozog a széllel szemben, tele zöldséggel.

De azok is egy-feszt mérnek,

tudod te, a művészek.

Tehetetlenségüket keresik

folyton egy polcon, ahová

kipakolják az Ár(a)t

Nehézségeiket a világ homlokán

mérlegelik? Számukra sokkal fontosabb,

ahogy 1  alma a földet átkarolja

(miután épp az eget csiszolja vagy fordítva)

Majd belehal, valamibe és szinesztéziával

Rothad tovább érzékeny,

Artisztikus s mégis tevékeny

Lelkünk Fenekébe.

                Shehall Shelát Barhát

Easter után hanyadjára

Mert ha kenyeret szeretnél

enni előbb megvenni kéne azt.

Az üzlet már félórányi távolságra

lenne...menne, de a tavaszt

sem lehet kényszeríteni,

hogy jöjjön mán' hamarabb.

legtöbbször előre de inkább hátra

felé mutat az óra és meghúznád a ravaszt,

általában reggel, mikor korán

köllene kelni,

kellene kölni,

s az úristen is jelen van.

Winchester sincsen

a boltban csak kent.

A kenyérbolt megvár,

tehát nem ment le, a nap még.

Le ült a padlóra és nézte az eget,

Az ég az kint szokott lenni ám, és nem bent

Mondta a lakótársa, az a hiú fiú ki

Betonegekben hitszegő,

de ortodoxiában nem,

amúgy ritkán iszik.

Alora, mondta egy olasz kényszermunkás

a magyar hadseregben, erre mindenki

a lóra szállt!

                               Külföldönkívüli Zoltám

Az üzlet fülledt posztünnepi traumában

szenvedett, a polcokon semmi,

a vitrin és a hűtővitrin kongott

az ürességtől, üreg szerű bánat

ülepedet mindenütt mosolyogva.

A nincstelenségbe botlott bokám,

bokám alatt egy másik, ismerős

aki életfogytig töltötte meg kosarát.

Nézte hogy mit nézek.

Holnap feltámad az Úr...

Félbevágtam tenyeremmel arcomat,

Hanyadjára? Kérdem én

Pár száz éve, mondja ő

(Másodjára két hét alatt?

Kérdeném de ennek semmi

értelme mióta két pápa van.

Az egyik az igazi tán,

a másik szakállas.)

Ágyadtól, felfele

te vagy és a hétvége.

A predesztinált hétfő,

meg nem más mint

egy udvari bolond

a büfében.

Várja hogy sorra

kerüljön a másik hét.