Farsanghoz közel

Pogány dallamra vigyük magunkat
a bálba, szolgáltassuk ki ismerősöknek
ismeretlenségünk, hiszen nem mi vagyunk
azok a bohém bohócok kikkel a terem megtel,
csupán fejünket ajánljuk fel egy ezüst tálcán,
és bólogatunk pont amikor kell.
Zene gördül, görbe orrunk monológját
nem is hallják hiszen itt mindenki szép,
mindenki tökéletes és a csúnya esztétikája
nem más mint egy elhagyatott kódex
elménk poros fiókjában.

Tizenkettőt üt az óra, orra buknak értékeink
a dupla platinás lemezben melyet életnek
neveznek a megjátszott színpadon. Eszméletlen
jó lehet szöveged, némi irodalom is lehet benne
de ez mind lényegtelen. Itt az számít hogy te
hogy adod el önmagad, téged hogyan adnak el. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Brecht fordítás

Dsida fordítás

A világ potyautasa