Kányádi Sándor fordítás

                                                    Két nyárfa /Zwei Pappeln

Én sem volnék, ha nem volnál, ha te hozzám nem hajolnál, te sem volnál, ha nem volnék, ha én hozzád nem hajolnék. Osztódom én, osztódol te: só vagy az én kenyeremben, mosoly vagy a bajszomon, könny vagyok a két szemedben. Köt a vére, köt a vérem: szeretőm vagy és testvérem. köt a vérem, köt a véred: szeretőd vagyok s testvéred. Szellőm vagy, ki megsimogatsz, viharom, ki szerteszaggatsz, szelőd vagyok, ki simogat, viharod, ki szétszaggatlak. Ha nem volnék, te sem volnál, én sem volnék, ha nem volnál. Vagyunk ketten két szép nyárfa, s búvunk egymás árnyékába.

Ich wäre nicht, wenn du nicht wärst, wenn du nicht an mich lehnst, du wärst nicht, wenn ich nicht wäre, wenn ich nicht an dir lehne. Du bist ein Teil von mir: du bist wie Salz in meinen Brot auf mein Schnurrbart bist du Lächeln, in deinen Augen bin ich Tränen. Das Blut bindet uns, mein Blut: du bist mein Freund und Geliebte das Blut bindet uns, dein Blut: dein Geliebter und deiner Freund Meine Briese, die mich streichelt, mein Sturm, die mich zerreist, dein Wind, der dich hätschelt, dein Sturm, der dich zerreist. Wenn ich nicht wäre, wärst du nicht, du wärst nicht, wenn ich nicht wäre. Zwei schöne Pappeln sind wir beide und schlüpfen wir im eigenen Schatten.