Reiyel fiai

Jó embernek lenni. Talán a legnehezebb feladat e Földön. Különböző kárhozati kísértéseknek midig ellentmondani: hát ez lenne az a példabeszéd hol a józan hitben ne veszítse el épp eszét az ember. A küldetés bármennyire abszurdnak hangzik, ha a végén Jihádot szül a fanatizmus. Bárki hajlamos rá, legyél te, legyek én, ki képes egy jó szóval megváltoztatni napi kényszerhitem.

                                                         Főhegesztő: Gothard Hordóbert Milanovics                                                                                           (AZ 1ház szerint Miháj                                                                      ...

Langsam vergisst du das ich lebe Immer zwischen Sterblichkeit und Ideale Ewigkeit schwebe Langsam fallen alle Sterne Dein Haar wird Silberweis, doch Du weist, dass ich auf dich warten werde.

Nun... hier sind wir beide, langsam erkennen wir uns nicht. Tage fliesen im r hythmus der Herzen, aber die Kerzen sind schon lang ausgebrannt. Ist es unser Ziel die uns ständig weiter drängt, weiter brennt. Wirft unsere Träumen von dem Fenster hinaus. Gott schaft Menschen, Menschen.. schaffen Maschine, kalte, zerstörerische sachen der Gehirne. Doch ein Moment der Stille.... Schau mal  nur ein Augenblick hinaus, hörst du die Geräusche? Wie im Frühling die Regen flüsstert, und verzaubert alle traurige Gedanken Weist du es noch, Liebe?! Melancholie umarmt die Luft, genau wie nach dem Regen. Und pl ötzlich sind wir bevust, das es vorbei war, bevor wir je gewusst hätten. Und diese schwarze Papierbl ättern blieben nur zwischen unseren Staumauern. Hier waren wir beide aufgebastelt, in Wörter meiner Erinnerung.

Kedves barátom emlékére Nevezhetetlen kisfenyő a lélek, pláne ha szent. Vasárnap hajnali öt óra : tíz perc Pillanatok hullnak le a falióráról, a percek mintha megduplázták volna az órákat, s az egész merész képzeletet megzavarja egy pünkösdi insomnia. Jó adag gondolat... jelenleg mindig ugyanarról szól, mint egy elromlott pickup lemez, melyen egy Billie Holiday számon kínlódik a dzsessz. Vagy amikor a füledhez kagyló simul és elképzeled a tengert. Elmagyarázod hogy a folyékony égnek is van vége, habár jobb lenne végtelennek elképzelni. Aludj hát naiv ívekkel díszített gyermeki kagylóálmom! Szundíts egyet helyettem is. Pont úgy történt hogy álmatlan pacsirták ricsaját sírták kint is bent is. Ugyanígy hangzott a dallam. Irreális fantáziával tapasztalt reggelen megrezzent az éberség. Fényesedik. Már látni a fehérbe mártott világoskék vászont. Öt szemrebbenés, két pont között megtalál a fény. Még nincsen ...