Dsida Jen ő: A prose poem Writen in (1930), published postmortem Kóborló délután kedves kutyámmal - Lírai riport öt fejezetben - (Részlet a harmadik fejezetből) ŐSZINTÉN MEGDICSÉRJÜK AZ EGÉSZ VILÁGOT Szép a világ, gyönyörű a világ és nincs hiba benne. Már legalább minekünk iszonyúan tetszik ilyenkor. Hívogatón fut az út, ragyogón felporzik a léptünk, körbe kivánatosan kiterülve feküsznek a falvak, testvérünk a rög és neve van valamennyi bokornak. Kéklik az Árpád-csúcs, ott jártunk tegnapelőtt és túl amaz erdőn, lent van a völgyben a csörgedező kis sziklai forrás, Szent János kristályvizü kútja. Nézd, a szinek, diadalzászlók, a szemünkbe lobognak, kék, zöld, barna, piros, bíborlila, sárga, narancsszín, lelkesek és tüzesek, meghányva ezüsttel, arannyal, nagy kigyuladt zászlók, minden nép zászlaja: fe
Megjegyzések
Megjegyzés küldése