Szeszély

„A költészet pedig hiábavaló,

mint a köd vagy a szürkület
Sem sötétség, hogy láss,
sem fény, hogy elvakítson”

                   Sziveri János

Akár egy szeszélyes

élettárs ki körbetáncolja

a frissen festett szobát.

Észrevétlen lábnyomait

követed, reggeledben bujkál.

Fertőző illatába mártod

hangulatod.

Belép a szobába,

ledobja cipőjét, párnázna

gondolat. Hát persze hogy

többre vágysz, mert nem

egy ruhadarabban

limitált csupasz

játék,

ez.